2020: A TŰZ BIRODALMA

A Rob Bowman által rendezett 2020: A tűz birodalma egyfajta középkori hangulatot egyesít a poszt-apokaliptikus jövő képével. A produkcióval valami eddig még soha nem látott dolog született: egy poszt-apokaliptikus sárkányfilm.
„A 2020: A tűz birodalmában a legnagyszerűbb a fantasztikus ötleten alapuló, mégis rendkívül valósághű forgatókönyv – jegyzi meg Rob Bowman rendező, aki korábban producere és rendezője volt az X-akták című tévésorozat számos epizódjának, valamint a széria 1998-as nagysikerű mozifilm változatának is. – Számomra az ilyen típusú munkák akkor a legsikeresebbek, ha van valami élethű abban, amit a közönségnek mutatok, ha a látvány és a történet a valóságon alapul. Ha hétköznapi embereket ábrázolsz, akik hétköznapi problémákkal küszködnek, majd bemutatod, hogy ezt a problémát a sárkány okozza, akkor a nézők ahhoz hasonlóan fognak érezni, ahogyan a film szereplői. Rengeteg olyan, különleges hatásokra építkező film van, amely csak úgy odadobálja az effekteket, akár egy svédasztalos ingyenvacsorán. Én valami mást akartam csinálni: egy eredeti alapötletre épülő, sok speciális effekttel teletűzdelt filmet. Több mint 130 vizuális effektet vettünk fel, de kicsit visszafogtuk magunkat, hogy többet szerepeljenek az emberek a földön, mint a sárkányok a levegőben.”
„Sokat beszélgettünk arról, hogy miként lehetne a lehető legvalóságosabb benyomást kelteni a vásznon – mondja Christian Bale, aki Quinnt, a szigorú, eltökélt vezetőt alakítja. – Amikor Rob az elképzeléseit magyarázta, olyan volt, minha a gondolataimat olvasta volna. Már alig vártam a forgatást.”
„A sárkánnyal való harci jelenetek nagyon látványosak – teszi hozzá Matthew McConaughey, a magát sárkányölőnek nevező, forrófejű Van Zan alakítója. – De ha a film a valósághű stílusa helyett rajzfilm-stílusban készült volna, elvesztené az értékét.”
„A 2020: A tűz birodalma semmihez sem hasonlítható, amit eddig láttál” – jegyzi meg Gery Barber az egyik producer, aki együtt dolgozott a Spyglass Entertainment-beli partnereivel, Roger Birnbaummal, Richard D. Zanuckkal és Lili Fini Zanuckkal.
„Hihetetlenül látványos és teljesen egyedülálló – folytatja Birnbaum. – Az a tény, hogy a sztori napjainkban kezdődik, kulcseleme annak, hogy a történet működjön.”
„Ami a 2020: A tűz birodalma mellett szól, az az eredetiség – mondja Dean Zanuck társproducer. – Senki sem látott még sárkányokat modern harci eszközök, tankok és repülőgépek ellen küzdeni.”
„Azok a filmek, amelyeken felnőttem, amelyeket tinédzser koromban szerettem, amelyekből megtanultam filmet készíteni, mind teljesen realisztikusak voltak – emlékszik vissza Bowman. – De ezeket könnyű félresöpörnöm. Ezt úgy értem, mint a közönség tagja. Ha már egyszer beülsz a moziba, nem kételkedni, hitetlenkedni akarsz, hanem látni akarod a sárkányokat. Rajtam múlik, hogy az emberek elhiszik-e, amit látnak”
A film az Írországban készített külső felvételeket kombinálja a digitális effektekkel, így nyújt valósághű képet a sárkányok által megszállt és elpusztított világról. „Minden egyes elemet figyelembe véve – a szereposztástól kezdve a külső helyszíneken át a látvány megtervezéséig – őszintén azt kell, hogy mondjam, ez a legjelentősebb film, amelyen valaha is dolgoztam” – zárja Gary Barber.

A TÖRTÉNETRŐL

A történet napjaink Londonjában kezdődik, ahol a 12 éves Quinn édesanyja telkén kutatva véletlenül felébreszt egy több száz éves sárkányt, aki mindent lerombol, ami elé kerül. Húsz évvel később már az egész Földet hatalmukba kerítik a sárkányok. Quinn tűzoltó – ez a legfontosabb foglalkozás egy olyan világban, ahol a lángok az egekig csapnak. Barátjával, Creedyvel egy kastélyban összegyűlt emberek kis csoportjára felügyelnek és igyekeznek valamiféle szegényes megélhetést biztosítani számukra. A sárkányok gyakran támadnak, az emberek száma egyre fogy. „Valahányszor meglátsz egy sárkányt, tudod: az életbenmaradási esélyeid csaknem a nullával egyenlőek” – mondja a Creedyt alakító Gerard Butler.
Quinn módszere a várakozás. Véleménye szerint, ha az emberek képesek túlélni as borzalmakat, és meg tudják várni, míg a sárkányok kihalnak, akkor újra benépesíthetik a Földet, és megalapíthatják a jövő nemzedékét. „A sárkányok egyre éhesebbek. Igencsak megtizedelték már bolygót, és nem sok minden maradt számukra táplálékul – jegyzi meg Bowman. – A túlélők nem léphetnek ki a kastélyból, hacsak nem rendkívül szükséges, és amikor megteszik, az egyik szemüket az égre szegezik.”
Megjelenik Denton Van Zan, a forrófejű amerikai, aki azt állítja, hogy van egy módszere a vadállatok elpusztítására. Quinn nem hiszi ezt el… amíg Van Zan és az Arkangyalokból álló csapata be nem mutatja tudását. Van Zan Quinn kastélyába megy embereket toborozni, hogy megkíséreljék megölni az eredeti sárkányt Londonban – az a példányt, amelytől minden állat származik.
„Nem arról van szó, hogy a sárkányok gonoszok – mondja Matthew McConaughey, akinek tisztában kell lennie a sárkányok természetével, hiszen a szörnyetegek ellen harcoló Van Zant alakítja. – Csak azt teszik, amit a túléléshez tenniük kell, még akkor is, ha ezzel kipusztítják az emberiséget.”
Quinn szerint a londoni akció öngyilkos küldetés, és elutasítja, hogy kockáztassa a rábízottak életét egy ilyen ostobaság miatt. Azonban hamarosan szembekerül saját belső démonaival, és állást kell foglalnia…

JÁTSZIK A JÁTÉKAIVAL

A 2020: A tűz birodalma rendezője Rob Bowman, aki már húszéves televíziós rendezői múltat tudhat a háta mögött. Ő volt a népszerű X-akták című tévésorozat egyik visszatérő rendezője, majd 1998-ban nagyjátékfilmekre váltott, és elkészítette a sikerszéria mozifilm-változatát.
„A kezdet kezdetén tudtuk, hogy Rob Bowmant akarjuk – mondja Birnbaum. – Mindannyian nagy X-akták-rajongók vagyunk, és tisztában voltunk azzal, hogy ennek a filmnek az elkészítéséhez rá van szükség.”
„Az egyik ok, amiért Robot bíztuk meg, hogy ő a feszültségkeltés nagymestere – mondja a producer, Lili Fini Zanuck. – Ezt már az X-aktákban is láthattuk. Nagyon ritka az olyan rendező, aki tudja, hogyan kell izgatott várakozást kelteni a nézőkben anélkül, hogy minden második percben az árnyak közül előbújó szörnyeteget mutogatná. A legfontosabb dolog – amit Rob az X-aktákban végzett munkájából ültetett át ebbe a filmbe – a teljesen átlagos események valószerű hangulatban való megjelenítése. Amikor olyan filmekről beszélünk, amelyeket szeretünk, olyan mozikról van szó, amelyekben több a szereplő, mint a speciális effekt – például A bolygó neve: halál vagy a Cápa. Az erre való fogékonyságot Rob hozta közénk.”
„Meg kell mondanom, hogy Rob az egyik legügyesebb rendező, akivel valaha is dolgoztam – mondja Matthew McConaughey. – Teljesen magabiztos, pontosan tudja, mit akar, milyen felvételeket kell készítenie, és megteremti a történet és a hangulat tökéletes összhangját. Másrészt viszont egy nagy gyerek, élvezi a munkáját, játszik a játékaival. Nagyszerű ez a kombináció.”

A SÁRKÁNYOKRÓL

„Amikor elolvastam a forgatókönyvet, az első kérdés, ami felmerült bennem, hogy miként is nézzenek ki a sárkányok? – mondja Rob Bowman. – A válasz a kérdésre, hogy olyan gonoszra, olyan valóságosra és félelmetesre kell teremtenünk őket, amilyenre csak tudjuk.” Bowman látomását élővé varázsolni, létrehozni a lélegző szörnyeteget – ez a feladat a vizuális effektek vezetőjére Richard Hoverre és társára, Dan DeLeeuw-re várt. Mindketten a szakma veteránjai. Hoovert Oscar-díjra jelölték az Armageddonban végzett munkájáért, valamint ő felügyelte a vizuális effekteket A sebezhetetlen, a Bigyó felügyelő és a Dzsungelből dzsungelbe című filmekben. DeLeeuw olyan mozikon dolgozott, mint a 102 kiskutya, A kétszáz éves ember, A szikla, a Joe, az óriásgorilla és Az utolsó esély.
„Rob már a legelején megmondta, hogy valódi sárkányokat akar” – emlékszik vissza DeLeeuw. „Nem volt elég, hogy valami gonoszat és rosszindulatút mintázzunk meg – fogalmaz Hoover. – Ha a sárkány és az őt körülvevő világ nem illik össze – ha nem tűnik a valóság részének – a kifinomult közönség azonnal rájön erre, és a film megbukik. Rob a mi hétköznapi világunkat varázsolta a vászonra, és keményen dolgozott azért, hogy a sárkány beleilleszkedjen ebbe a környezetbe.”
A hatás elérése érdekében Bowman, Hoover és DeLeeuw a természetben előforduló elemeket és formákat alkalmazták a filmben. „A sárkány megtervezése rengeteg időt vett igénybe – mondja Bowman. Az akartuk, hogy a földön úgy mozogjon, mint a leopárd, a hangja legyen olyan, mint a támadó kobráé, a bőre mint az alligátoré, a gerince pedig a kígyóéhoz hasonló. Pontosan tudtuk, hogy milyen hatást szeretnénk elérni a közönségnél. Tudat alatt azt kell gondolniuk, „Jé, ezt én a National Geographicban láttam” – legyen annyira természetesen, és valósághűen félelmetes.”
A sárkány teste szilárd és ruganyos, óriási szárnyai pedig lehetővé teszik számára a kecses vitorlázást a felhők között. „Egész hosszú folyamat volt, amíg kitaláltuk, hogyan is repüljön a sárkány. Mi lenne a legjobb megoldás: ha keresztülsiklik a levegőn, lebeg, esetleg aláhullik az égből? Végül a suhanást választottuk. Így viszont nem lehetett terjedelmes felsőtesttel és kis szárnyakkal ábrázolni, mivel a szárnyaknak fenn kell tartaniuk a testet a levegőben. Ekkor találtuk ki a kígyószerű alkatot.”
A sárkány testét több ezer pikkely borítja. Ezek megalkotásához komputeranimációs technikát alkalmaztak, hogy a leghető legélethűbb hatást érjék el. „A pikkelyekben az a nagyszerű, hogy látszólag lebegnek a sárkány bőrén – jegyzi meg DeLeeuw. – Amikor a sárkány megmozdul, a pikkelyek szétválnak, előtűnnek a közöttük lévő nyílások, de nem torzulnak el vagy nyúlnak ki.”
„Amikor elkezdtük a munkát, fogalmam sem volt, hogy mekkora kihívást jelent megtervezni egy efféle lényt – emlékszik Bowman. – Azt hittem, egyszerűbb lesz – csak megrajzolom a sárkányt, a fiúk számítógépre viszik, és kész. De korántsem volt ennyire egyszerű a dolog. Meg kellett tervezni minden csontot, minden izmot, mirigyet, minden lábujjkörmöt… egyetlen sárkány felépítése kilenc hónapig tartott.”
„A forgatás kezdete után egy héttel megmutattunk Robnak egy részt a filmből, ahol a sárkány egy füstös, fekete, sivár területen halad át. Mindenről megvolt az elképzelésünk, hogy milyen is legyen, hogyan nézzen ki – mondja Hoover. – Miután megterveztük a látványt, a technika következett. Például rendben, a sárkány érjen földet és tegyen gúnyos megjegyzéseket Matthew-ra. Szóval, képzelj el egy sárkányt amint 4,5 méteres szárnyaival felkavarja az összes szennyet és mindent lángra lobbant maga körül. Mindennek fel kellett gyulladnia, Matthew ruhájának pedig feketévé kellett válnia. Be kellett ezt mutatnunk, hogy néző igaznak gondolja azt, amit lát, ami bonyolult, mert valójában semmi sincs ott… Ha ezt nem tesszük meg, senki nem fogja elhinni, hogy a sárkány tényleg leszállt.”
„Az igazi kihívást a fizikai valóság és a vizuális effektusok világának összeegyeztetése jelentette” – teszi mindehhez hozzá Jonathan Glickman executive producer.

A PRODUKCIÓRÓL

A vizuális effekteket készítő csapaton kívül – akik az állatokat alkották – számos csoport volt felelős azért, hogy a sárkányok által lerombolt világ olyan valódinak tűnjön, amennyire csak lehetséges. Közéjük tartozott a produkciót tervező csapat Wolf Kroeger vezetésével, Dave Gauthier speciális effekteket készítő részlege és Nick Gillard által irányított kaszkadőrgárda.
A 25 éve foglalkoztatott Gillard a szakma veteránjának számít. Az utóbbi időben olyan magas színvonalú akciófilmekben irányította a dublőröket, mint például a Csillagok háborúja (Star Wars) 1. és 2. része, valamint a Tim Burton által rendezett Az Álmosvölgy legendája. Gillard hatalmas kihívással nézett szembe amikor elvállalta, hogy a 2020: A tűz birodalmában elkészíti az Arkangyalok jelenetét. Ez film tetőpontja, amelyben Van Zan és csapata látható, amint kiugrik egy helikopterből, hogy megpróbálja megölni a sárkányt.
„A légi felvételek készítésekor általában 16mm filmet használunk, és később írjuk át 35mm-es szalagra. De ebben a filmben a valós arányoktól eltérő méreteket kellett megjelenítenünk, ezért az operatőreink 35mm-es kamerát használtak 40mm-es torzító optikával.” Ezek a kamerák óriásiak és rettentő nehezek.
„Az operatőrök a sebészeteken alkalmazott nyaktámaszt viseltek, hogy megvédje őket a nyaktöréstől, amelyet a kamera súlya okozhatott volna az ejtőernyő kinyitásakor. Mindenkinek volt egy kis ejtőernyője a védőruha alatt, hogy ha valami probléma adódik levehesse a ruhát, eldobja a kamerát és épségben földet érhessen.”
A felvétel előtt a kaszkadőrök készítették fel őket erre a munkára. „Közülük ketten a SAS (Special Air Service) katonái voltak és többször ugrottak már felfegyverkezve, harci körülmények között – mondja Gillard. – Ők voltak a legalkalmasabbak erre a feladatra- mindig 100%-os teljesítményt nyújtottak. A felvételek legnagyobb részét próbáltuk azonban kaszkadőrök nélkül megoldani. Igyekeztük veszélytelenné tenni a mutatványokat a színészek számára, és csak akkor használtunk dublőröket, ha ez elkerülhetetlen volt. Szerencsére Matthew, Christian és Izabella kiváló fizikuma ezt lehetővé tette.”
„Az én legfőbb feladatom a valódi tűz megjelenítése volt a filmen – emlékszik vissza Dave Gauthier, a speciális effektek felügyelője. – Rob az éjszaka közepén, hajnali fél háromkor hívott fel azzal, hogy lenne egy munkája a számomra. Két dologgal bízott meg: készítsek olyan tüzet a jelenetekhez, amelyeket tudunk kezelni, és tegyem ezeket teljesen biztonságossá.
Ismertem Robot, tudtam, hogy milyen dolgokat kedvel, és milyen nagyságokat szeretne elérni, ezért végeztem egy kis kutatást mielőtt Írországba mentünk – folytatja Gauthier, aki korábban már dolgozott együtt Bowmannal az X-akták-sorozat készítésekor. – Mire megérkeztünk, már volt egy nagyon jó ötletem, amit később együtt valósítottunk meg – ez volt a sárkány légzőberendezése. Ez a készülék nagyon nagy mennyiségű hőt sugároz. Több ezer liter folyékony propán áramlik két darab, hét centiméteres csövecskén keresztül, ami 50 méter hosszú lángcsóvát lövell ki. Nagyon óvatosan kellett bánnunk vele.”
A biztonsági előírások betartása rendkívüli odafigyelsét igénylet a stáb részéről. „Nem próbáltam meg felégetni a világot – mondja Gauthier. – Csak azt kellett felgyújtanom, amit a kamera látott. Szoros együttműködésben dolgoztunk a rendezővel és az operatőrökkel. Pontosan tudnunk kellett, milyen magasak lesznek a lángnyelvek, hogy meghatározhassuk a színészek és kaszkadőrök helyét. Próbákat végeztünk, és így jelöltük ki azt a távolságot, ahol nem túl nagy a hőség, és a szereplők nem perzselődnek meg.”
A két legfontosabb részletet – a kastélybeli és a londoni jelenetet – Wolf Kroeger tervezte, aki közel harminc filmben kamatoztatta szaktudását, amelyek között olyan átütő sikerű alkotások vannak, mint az Ellenség a kapuknál, Az utolsó mohikán, a Rambo – Első vér és a Popeye.
„Wolf bámulatos munkát végzett – mondja Matthew McConaughey. – Minden sivár és kiégett… Amikor visszanéztük a jeleneteket, a filmen látott világ olyan volt, mint amilyet elképzeltünk.”
Az Emmy-díjas jelmeztervező, Joan Bergin volt felelős a szereplők ruházatáért. Figyelembe kellett vennie a rendező azon kívánságát, hogy a jelmezeknek élethűnek kell lenniük, de tökéletesen illeszkedniük kell a film világába. „Általában öt-hat jelmezt készítek egy szereplőnek, hogy kifejezzem a személyisége fejlődését a film előrehaladtával – mondja Bergin –, de ebben a moziban Christian csak egy ruhát viselt – két szvettert és egy lovaglókabátot –, és az egész öltözéke piszkos és kormos a film elejétől a végéig. Próbáltuk úgy ábrázolni, hogy az megfeleljen a nézőkben az angol emberekről kialakult képnek – és erre az egyetlen lehetőség a ruha stílusának megválasztása volt.
Van Zan és a bandája valódi katonák. Arkangyaloknak hívják őket, ezért azt akartam, hogy úgy nézzenek ki, mint az angyalok, amikor lejönnek ez égből: ezért is viselnek kék jelmezt. Igazi »mennyei árnyak« ők.”