A NAGY SÁNDOR, A HÓDÍTÓ előkészületei és 94 napos forgatási munkálatai felértek egy nagyobb katonai hadjárat műveleteivel. A munkához éppen annyi emberi erőre és anyagra volt szükség, és éppen olyan gondos stratégiai tervezést, ám a váratlan eseményekkel szembeni rugalmasságot igényelt, mint egy igazi hadművelet. Mintegy kétezer ember állította tudása legjavát a produkció szolgálatába, és nemcsak abban az öt országban, ahol felvételek zajlottak, hanem másutt is, ahol művészek és kézművesek alkották meg a filmhez szükséges kellékeket.

Stone és kreatív csapata bejárta a világot az alkalmas helyszínek után, melyeket végül Marokkóban, Thaiföldön, Indiában és Máltán találtak meg. Marokkóban, a festői Marrakesh és Essaouira városainak környékén alakították ki az egykori Perzsia, Szogdiana, Szkítia, Baktria és a hindu Kush történelmi helyszíneit. Jan Roelfs látványtervező itt alakította ki Babilon kapuit, egy baktriai hegyi erődöt az Atlasz-hegységben és egy makedóniai amfiteátrumot a melléképületeivel együtt. A thaiföldi helyszínek helyettesítették a régi Indiát, ahol mozgalmas erdei csatajelenetek zajlottak több ezer katonával és harci elefántokkal. Máltán alakították ki a Sándor által alapított Alexandria kikötővárosát, melyet barátja és hadvezére, a későbbi fáraó, Ptolemaiosz fejlesztett tovább.

Roelfs monumentális díszleteket épített fel a londoni Pinewood és Shepperton stúdiók műtermeiben. A Pinewoodban voltak a babiloni és indiai paloták, melyeket nagy gonddal alakítottak ki. Szintén életre keltették a több ezer éve elveszett pellai palotát, ahol a fiatal Sándor nevelkedett, valamint az alexandriai könyvtárat. Szó szerint több ezer művész és kézműves dolgozott azon, hogy pontosan állítsa elő a fegyvereket, kellékeket és dekorációkat, hogy aprólékosan alkossák újra a mai szemnek szokatlan, letűnt ősi világot. Minden egyes kellék, bútor, fegyver vagy jelmez kifejezetten a film számára készült, egyiket sem áruházból szállították ide, vagy vették kölcsön valamely korábbi filmből.