Közel négyhónapos forgatás után további nehéz munka várt a stábra, ugyanis 20 órás repülőút után megérkeztek Thaiföldre, ahol az indiai jeleneteket kívánták felvenni. Stone 12 évvel ezelőtt ugyanitt forgatta Ég és föld című filmje "vietnami" részeit. A rendező nagyon megkedvelte az országot hagyományai és kultúrája, gyakorlati szempontból pedig a kiváló mozifilmes infrastruktúrája miatt. És volt még egy fontos tényező, amely Stone-t idevonzotta: szüksége volt 30 elefántra a makedón és indiai csapatok közti harci jelenetekhez. Márpedig Thaiföldön vannak a világ legjobban idomított és legszelídebb elefántjai.

Marokkóhoz hasonlóan az itteni kormány is hozzájárult valódi katonák részvételéhez, akiket szintén Dale Dye kapitány alá rendeltek. "Érdekes volt a kultúrák keveredése - mondja Dye. - Alig fejeztem be a munkát a marokkói katonákkal, egy egész thai sereggel kellett foglalkoznom. Rendkívül gyorsan tanultak, annak ellenére, hogy 2300 éves taktikákkal és fegyverekkel kellett megismerkedniük. Hamar megtanulták a falanx kialakítását, és hogy az erdők dús növényzete miatt miként váljanak szét és álljanak újra össze."

Az erdei csatajelenetekhez Richard Hooper fegyvermester 500 pajzsot, ugyanennyi kardot és fejszét, 150 íjat és 2000 nyilat vett igénybe, továbbá egyenruhákat a makedón és perzsa lovasságnak és a harminc elefántnak. Stuart Rose készítette el az állatok díszes felszerelését, az emberekről pedig ismét Jenny Beavan jelmeztervező gondoskodott. "Az indiaiak jelmezei nagyon élénk színű selyemből készültek, egyszerű vonalú anyagokból, melyeket az ágyékkötőhöz hasonló módon kötöttek meg, akárcsak évezredekkel ezelőtt, i.e. 330 körül. Gazdagon díszített sálakat viseltek, rengeteg ékszert, és néha turbánt is. Keveset tudunk róluk, mert az ősi India szobrai jórészt homokkőből készültek, és megsemmisültek az idők során, míg a görögök vázái fennmaradtak."

Bármilyen gondosan eltervezték előre az erdei csatákat, nem lehetett elkerülni a színészek és a kaszkadőrök kisebb-nagyobb sérüléseit. köztük Colin Farrellét sem. A csata hevében ugyanis a lova felágaskodott, és teljes súlyával ráesett a színész lábára, aki a szerephez méltó bátorsággal és elszántsággal viselte a dolgot, és visszaült a hátára. Abban a zűrzavarban azt sem lehetett megállapítani, mennyi az igazi és mennyi a művér a testén.

Oliver Stone így emlékezik vissza a forgatás végére: "Colin egy hétig Ubon Ratchathaniban volt, tudtuk, hogy megsérült. Emlékszem rá, milyen kimerült volt, ahogy legördítették a repülőről. Egyenesen beszállt a kocsiba, és az erdőbe hajtottunk, ahol felöltötte véres jelmezét, felszállt a lóra, lándzsát hajított és harcolt. Komoly fájdalmai voltak, de mosolygott és tűrte - valószínűleg azért, mert hozzánk hasonlóan ő sem akart két-három hónap múlva visszajönni, és újra leforgatni az egészet. A keménysége elképesztő volt végig a munka során."